A gyűjtés segít közelebb hozni a megjelenített ismert vagy kevésbé ismert személyeket, a reformkort, az 1848-49-es szabadságharcot a 21. század emberéhez, egyúttal a személyeken keresztül kirajzolódnak Petőfi Sándor életének főbb állomásai. A válogatásban helyt kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr, Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancriny Emília, tanítója, Nagy Márton, apósa, Szendrey Ignác, felesége, Szendrey Júlia, és a szakmai pályafutásában nagy szerepet játszó Vahot Imre.
A bal oldali függőleges idővonalon Petőfi Sándor közösségét mutatjuk be az alapján, hogy az egyes személyek milyen ismerettségi kategóriába (család, barát, kortárs, stb) tartoztak Petőfi számára, és mikor ismerte meg őket, mikor jelentek meg a Petőfi-korpuszban. A személyeket jelölő pontokra kattintva további információk olvashatók az egyes személyekről.
A jobb oldali térképen Petőfi vélt magyarországi útját ábrázoltuk az alapján, hogy az egyes személyekkel mikor és mely településen találkozott. A település neve a kurzor pontra navigálásával megjelenik.
A színes körökből álló függőleges idővonalon Petőfi Sándor közösségét mutatjuk be az alapján, hogy az egyes személyek milyen ismerettségi kategóriába (család, barát, kortárs, stb) tartoztak Petőfi számára, és mikor ismerte meg őket, mikor jelentek meg a Petőfi-korpuszban. A személyeket jelölő pontokat megérintve további információk olvashatók az egyes személyekről.
A "térkép" gomb megnyomásával megjelenő térképen Petőfi vélt magyarországi útját ábrázoltuk az alapján, hogy az egyes személyekkel mikor és mely településen találkozott. A település neve a pontot megérintve megjelenik.
Petőfi (született Petrovics) Sándor 1823. január 1-jén született Petrovics István (1791-1849) mészárosmester és Hrúz Mária (1791-1849) szlovák származású szülők első gyermekeként. Születési helye vitatott, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Szabadszállás is felmerült, de bizonyosan Kiskőrösön keresztelték meg. Egyetlen testvére, öccse, Petőfi István 1825-ben született. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen és Pesten is tanult. Kapcsolathálóját ebben az időszakban családtagjai, iskolatársai és tanítói jelentik.
1835 és 1838 között az aszódi algimnáziumban tanult, ahol tanulmányi eredményeivel kitűnt. Rá bízták az év végi búcsúvers elkészítését, és az 54 hexameterből álló vers fennmaradt és ez Petőfinek legrégebbi ismert költeménye, címe: Búcsúzás 1838-ik évben. Irodalmi érdeklődése mellett ekkor már vonzódott a színészi pályához, és ebben az időszakban lett először szerelmes. Cancriny Emiliához verset is írt, a lány azonban nem viszonozta érzelmeit.
Petőfi Sándor életében családi tragédiák történtek: Petrovics István földjét elöntötte az 1838. évi árvíz és elvitte házát is, egy megbízottja hűtlenül kezelte egyik bérletét, peres úton megkárosította, és birtokai egy részét 1839-ben elárverezték. 1840-re gyakorlatilag teljesen tönkre ment, így nem tudta tovább fiát anyagilag támogatni. 1838 és 1839 között Petőfi Sándor a Selmecbányai Líceumba járt, ahol érdeklődni kezdett a korabeli nemzeti és irodalmi küzdelmek iránt. Csatlakozott a Nemes Magyar Társaság nevű önképzőkörhöz, ahol versekkel és bírálatokkal többször fellépett. Kapcsolati hálóját ekkoriban főleg selmecbányai diáktársai és tanárai jelentik. Fokozódott érdeklődése a színészet iránt, tanulmányait elhanyagolta. 1839 februárjában elhagyta a líceumot és megkezdődtek vándorévei. Statisztaként elszegődött a Nemzeti Színházhoz, rövid ideig rokonánál, Salkovics Péter mérnöknél lakott Ostffyasszonyfán, majd a megbeszéltek ellenére nem a soproni líceumba iratkozott be, hanem 1839 szeptemberében katonának állt. Ebben az időszakban sok új barátot szerzett.
1841. január 31-én Petőfi Sándort egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva leszerelték. 1841 áprilisában bizonyítványt kapott Selmecen, majd színészi pályára lépett. Közben irodalmi tanulmányait sem hanyagolta el, és egy évet a pápai kollégiumban töltött. Ebben az időszakban jelent meg az ország legelső szépirodalmi lapjában, az Athenaeumban A borozó című verse, melyet elküldött Bajza Józsefnek, a kor legelső kritikusának. Petőfi ettől számította írói pályáját. Közben nevét Petrovicsról Petőfire változtatta, és a Hazámban című költeményt már Petőfi Sándor név alatt adta ki november 3-án az Athenaeum. Ebben a korszakában nehéz anyagi körülmények között élt, azonban sok új barátot szerzett színészi és irodalmi körökben.
Színészi, fordítói és írói tevékenységét párhuzamosan végezte. Még mindig nehéz anyagi körülmények között élt. Versei kiadását Vörösmarty Mihály karolta fel, aki Petőfi Sándor költeményeit a Nemzeti Kör elé terjesztette. Bajza és Vörösmarty beajánlotta őt Vahot Imrének, aki sógorától, Erdélyi Jánostól annak külföldön tartózkodása idejére átvette a Regélő Pesti Divatlapot és nevet változtatva, július elejétől Pesti Divatlap címen készült kiadni a lapot. Petőfi segédszerkesztő lett. Legjobb barátai voltak az írók közül Pálffy Albert, Pákh Albert, Vachott Sándor, Jókai Mór, a színészek közül Egressy Gábor, a vidéki írók közül Tompa Mihály és Kerényi; az idősebbek közt Vörösmartyt és Bajzát szerette legjobban. 1844-ben írta meg a János vitézt. 1845. április 1-jén – felmondva szerkesztői állását, de költőként a lapnál maradva – útra kelt, hogy meglátogassa a Felvidéket, ahol három hónapot tartózkodott (erről az időszakról Úti jegyzetek című írásában számolt be). Szerelmi verseit 1845 őszén Szerelem gyöngyei címmel adta ki. Ezt költeményeinek második kötete követte, Versek címmel. Augusztus 20-án újra szüleihez ment Szalkszentmártonba, ahonnan szeptember 8. körül tért vissza Pestre.
Ezekben az években Petőfi népszerűsége és irodalmi elismertsége egyre nőtt. Ebben az időszakban többnyire Pesten és Szalkszentmártonban írt 66 költeményét Felhők címmel 1846 áprilisában adta ki. A Felhőkkel egy időben írta A hóhér kötele című regényét is (megjelent 1846-ban) majd a Tigris és hiéna című drámáját. 1846 közepén Petőfi megvált Vahot Imre lapjától, a Pesti Divatlaptól. Tapasztalván, hogy a szerzők ki vannak téve a szerkesztők önkényének, írói társulatot akart szervezni, amely a meglevő lapoktól függetlenül alapítana lapot és azt saját irodalmi programja szerint szerkessze. 1846 tavaszán meg is alakította kilenc jeles fiatal írótársával együtt a Tízek Társasága elnevezésű csoportot, ennek tagja volt Petőfi mellett Jókai Mór, Tompa Mihály, Degré Alajos, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán és Kerényi Frigyes. 1846-ban ismerte meg Szendrey Júliát, esküvőjükre 1847 szeptember 8-án került sor Erdődön. 1847-ben az Életképeknél dolgozott, ahol verseit másfél arannyal honorálták és hasonló feltételekkel írt Kovács Pálnak Győrben megjelenő Hazánkjába is. Ebben az évben adták ki összegyűjtött költeményeit, amely a korábbi gyűjteményein kívül 105 újabb verset tartalmazott. Emich Gusztáv Petőfi összes költeményei címmel jelentette meg 1847. március 15-én. A 3000 példányban kiadott kötet, melyet Petőfi hálája és tisztelete jeléül Vörösmartynak ajánlott, pár hónap alatt elfogyott. Júniusban Emich örök áron bevette 1500 forintért; ez volt a költő fő jövedelmi forrása 1848 tavaszáig. 1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, akivel 1849-ig folytatott levelezést, és akihez két alkalommal is ellátogatott.
1848 januárjában elindult a forradalmak sora Európában, először az olaszoknál, majd februárban Párizsban, és az események csakhamar elérték Bécset is. 1848. március 15. a pesti forradalom és egyszersmind Petőfi napja. A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált, a forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, a szabad sajtó első terméke volt. 1848-ban a Kiskunságban fel is lépett követjelöltként, de rágalmakat terjesztettek róla, a népet ellene fordították, választóit megakadályozták a szavazásban, így végül júniusban elbukott a képviselőválasztáson. Éberen és kritikusan figyelte a nemzetgyűlés munkáját, versekben és cikkekben támadta az új kormány tevékenységét. Nyáron megírta Az apostolt, élete fontos művét, megfogalmazva benne történelemfelfogását. 1848. december 15-én született meg fia, Petőfi Zoltán. Ellenségei harctéri távolmaradását gyávaságnak tekintették, és egyre hevesebben gúnyolták. Ennek hatására Debrecenből, ahol katonák betanításával foglalkozott, áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez, és január közepén feleségét, illetve fiát Aranyékra bízva indult Erdélybe, Bem seregéhez. Bem Józseffel jó kapcsolatot alakított ki, a tábornok, amikor lehetett, Bem kímélni akarta a harc veszélyeitől és lehetőleg visszatartotta, de a költő mégis többször belekerült az ütközetbe. A segesvári csata után tűnt el, feltehetően Fehéregyházánál halt meg 1849. július 31-én.
Petőfi kapcsolathálójában megjelennek családtagjai, barátai, ismerősei, kortársai. Lehetőségünk van megismerkedni főbb életrajzi adataikkal, hozzájuk kapcsolódó levéltári forrásokkal, egymáshoz és Petőfi Sándorhoz való viszonyukkal. Az adatbázisban 200 személy életét dolgoztuk fel, ezzel is reflektálva Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára. Jelenleg hozzávetőlegesen 424 db irat/irategyüttes szerepel az adatbázisban, nagy részük a Magyar Nemzeti Levéltár őrzésében található, többségében magyar nyelvű, kisebb részük németül vagy latinul íródott. Iratgyűjtésünket segítette még a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár és a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára is.
Az alábbi diagramokon jól látszik, hogy Petőfi kapcsolati hálójának legnagyobb részét családja, valamint iskolaévei és munkája során szerzett barátai, ismerősei adják ki. Kitűnik, hogy legkevesebb tartós ismerettségét katonai pályafutása során szerezte. A harmincas évektől egyre hangsúlyosabbá váltak azok a barátai, akikkel később írói és/vagy színészi pályája is összekötötte, az 1840-es évektől pedig egyértelműen ez a csoport vált a legdominánsabbá. Legközelebbi, ismert barátai is ebből a körből kerültek ki, gondoljunk csak Arany Jánosra, Jókai Mórra vagy Vachott Sándorra.
Válts a százalékos megoszlás és az abszolút értékek között a diagram feletti gombokra kattintva!
Az alábbi kör alakú hálózatábrán nem csupán Petőfi ismerőseihez való viszonya, de az ismerősök egymással kialakított kapcsolatai is tanulmányozhatók. A 200 ismerős kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy megjelenítsük: a költő szinte minden társadalmi rétegben otthonosan mozgott, arisztokraták és kétkezi munkások ugyanúgy akadtak barátai között, mint színészek, írók, orvosok, ügyvédek. Számos ismerőse a mai Magyarország határain túlra eső területein született/élt és tevékenykedett, az ő megjelenítésük is fontos volt. Ugyancsak törekedtünk arra, hogy olyan személyek válasszunk ki, akikhez lehetőség szerint kapcsolódik levéltári irat. A személyek kiválasztása a vonatkozó irodalomtörténeti kutatásokon és szakirodalmon alapul.
A diagram interakcióihoz kattints a "nagyítsd bele a hálózatba!" gombra. Ezután a diagram az egérgörgő használatával nagyíthatóvá válikEzután a diagram kétujjas nagyító gesztussal nagyíthatóvá válik, és a személyeket takaró pontokra kattintva további információkat lehet olvasni az adott személyről.
Ajánlott irodalom:
Osztovics Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914.
Magyar Életrajzi Lexikon. Kenyeres Ágnes szerkesztésében. Bp. 1967. 1982
A projektet az NKA támogatta a 690113 altéma kódú, A2029/N4304 azonosítójú NKA Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium által kiírt pályázat keretében.
A kör alakú hálózatábrát Minkó Mihály "Petőfi egohálózata" című adatfizikalizációs alkotása inspirálta, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum "Költő lenni vagy nem lenni" című állandó kiállítás része.
 |  |  |
|
|
|